A víz feladata szervezetünkben
A legfontosabb, hogy megfelelő ozmotikus nyomást tartson sejtjeinkben, és fenntartsa a teljes anyagcserét. Szervezetünk az anyagcsere folyamatoknál, elsősorban a méregtelenítésnél alkalmazza az ozmózis-elvet. Legkisebb alkotóelemünk, a sejt méregtelenítése – salaktalanítása – is így zajlik. Itt az ozmózismembrán, a féligáteresztő-hártya a sejtfal.
A legfontosabb, hogy megfelelő ozmotikus nyomást tartson sejtjeinkben, és fenntartsa a teljes anyagcserét.
Szervezetünk az anyagcsere folyamatoknál, elsősorban a méregtelenítésnél alkalmazza az ozmózis-elvet. Legkisebb alkotóelemünk, a sejt méregtelenítése – salaktalanítása – is így zajlik. Itt az ozmózismembrán, a féligáteresztő-hártya a sejtfal.
Ha alacsony a sejten kívüli folyadéksűrűség, akkor a „hígabb” víz az ozmózis-elv alapján könnyedén bejut a sejtünkbe és kimossa a feleslegessé vált salakanyagokat. Ez az ozmózis-elven működő méregtelenítés.
Ha a sejten kívüli folyadék sűrűsége magasabb, mint a sejt belsejében lévő sejtnedv koncentrációja, akkor az ozmózis-elvű méregtelenítés nem jön létre. Sőt a méregtelenítés helyett a sejtközi állomány vizet von el a sejtünktől, mert az ozmózis-elv ebben az esetben is érvényesül, de nem a kívánt irányba. Ennek eredménye, hogy a sejtünk (szervezetünk) szomjazik, szaknyelven alulhidratálódik, ami a folyamat egyik része. A másik, hogy salakanyagait nem képes eltávolítani, így azok a sejten belül feldúsulnak, majd lelassítják, nehezítik működését. Ezt úgy hívjuk: fáradtságérzés.
Dr. Morell sokáig tanulmányozta – különböző koncentrációjú folyadékokkal – ezt a folyamatot, és vizsgálta a különböző ásványi anyag tartalmú ivóvizek szervezetünkre gyakorolt hatását. Úgy találta, hogy:
- a 375 mg/l feletti ásványi anyag tartalom kifejezetten káros és lerakódásokat okoz,
- a 150 mg/l felettieknek a kiválasztásra nincs pozitív hatása,
- a 95 mg/l alatti ivóvizek segítik a kiválasztást,
- a 60 mg/l alattiak nagyon jól méregtelenítik, salaktalanítják szervezetünket.
Megállapította, hogy a magas ásványi anyag tartalom kifejezetten káros a szervezetünkre nézve. A magas ásványianyag-tartalmú ivóvizek nem támogatják az ozmózis-elvű méregtelenítést, sőt inkább megterhelik. Ezzel szemben az alacsony ásványianyag-tartalmú ivóvizek méregteleníthetik a sejtjeinket.
Ha valaki magas ásványianyag-tartalmú vizet iszik, akkor e folyamat hasonlít egy szép ruha sáros vízben történő kimosásához. Nem kell látnokká válnunk, hogy elképzeljük az eredményt: a sáros vízben kimosott ruha nem lesz tiszta! Hasonlóan a sejtünk sem nem tud megtisztulni, ha nem jut kellően alacsony sűrűségű folyadékhoz. Sejtnedveink koncentrációja (sűrűsége) kb. 1.025 – 1.040 gramm/liter, ami kémiai szempontból megfelel egy csipetnyi só és egy pohár teljesen tiszta víz elegye sűrűségének.
Ha belegondolunk a fenti tényekbe, beláthatjuk: ha sejtnedveink sűrűségétől „hígabb” folyadékot iszunk, akkor működik az ozmózis-elvű méregtelenítés, de ha a „sűrűbb” folyadékot választjuk, akkor nem.
A vizeletünk színe jelzi hidratáltságunk fokát. Ha világos, szalmasárga, akkor a hidratáltságunk megfelelő, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy a méregtelenítésünk is jól működik, mert ennek feltétele az alacsony ásványianyag-tartalom. A fáradtságérzés, a fejfájás, a bélproblémák, a bőrbetegségek, az érrendszeri megbetegedések mind-mind jelezhetik: nincs rendben a vízháztartásunk.
Ha dr. Morell táblázatát végiggondoljuk, rádöbbenünk: egészségünk egyik legfontosabb jótevője az alacsony ásványianyag-tartalmú, TISZTA VÍZ! Igyunk a saját életünk megkönnyítése érdekében naponta 2,5–3 liter, alacsony ásványianyag-tartalmú, tiszta vizet! Vegyük komolyan a vízkutatók üzenetét: „szervezetünk utcaseprője a tiszta víz!”