Mi okozza, hogy területenként eltérő ízű, szagú, színű az ivóvíz?

Mi okozza, hogy területenként eltérő ízű, szagú, színű az ivóvíz?

Az ivóvíz összetételét, és ezzel együtt ízét, színét, szagát is alapvetően a vízforrás típusa (felszíni, felszín alatti), geológiai környezete határozza meg. Természetes eredetű ízt, színt és szagot befolyásoló anyagok lehetnek szerves (humin-, fulvin-, ligninanyagok) vagy szervetlen (kőzetekből kioldódó, pl. vas, mangán) anyagok. Emellett az íz, szín és szag kialakulásában szerepet játszhatnak még a vízkezelés egyes lépései is. Ezen túlmenően, mind az elosztóhálózat állapota vagy karbantartási hiánya (pl. üledékképződése), mind az épületen belüli vízelosztó rendszer minősége hozzájárulhat a vízminőség romláshoz. A rendezett víz viszont különleges tulajdonságokkal rendelkezik.

Mitől lehet klóros szaga a csapvíznek, ez ártalmas-e? Alapvető közegészségügyi követelmény az elosztóhálózatban esetlegesen végbemenő káros mikrobiológiai, bakteriológiai folyamatok megelőzése és visszaszorítása, amely általában megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszert követel meg. Ezt száz éve világszerte leggyakrabban a víz klórozásával végezik. Az, hogy mennyi klórra van szükség, függ a víz tulajdonságaitól (mint például a szervesanyag tartalom, kiinduló baktériumszám vagy a pH), valamint a hálózat méretétől.

Mitől lehet türkizkék, vagy zöld az ivóvíz? Ennek oka lehet a nagy rézkoncentráció jelenléte az ivóvízben. A réz ritkán van jelen a nyersvízben, jelenlétét az ivóvízben döntő többségben az épületeken belüli rézvezetékből történő kioldódás eredményezi. Ez jellemzően az újonnan beépítésre került ivóvízvezetékek esetében fordulhat elő, mely az idő előrehaladtával a kioldódást gátló vízkőréteg kialakulásával csökken. Amennyiben az épületen belül vízlágyító egység működik, úgy a kioldódást akadályozó vízkőréteg kialakulása gátolt, a rézvezeték könnyebben korrodálódik, melynek eredményeként hosszabb ideig számíthatunk a réz kioldódására. Nagy rézkoncentráció feldúsulására ilyen esetekben is elsősorban hosszabb használati szünetet követően (vezetékben pangó vízben) számíthatunk.

Mitől lehet sárgás, barnás a csapvíz? Az ivóvíz esztétikai szennyeződésének több oka lehet. Okozhatják különböző szervesanyagok, mint például az ivóvíz természetes szerves eredetű összetevője, a humin, fulvin anyagok vagy egyéb, szervetlen vegyületek, mint a vastartalom oxigén hatására történő kicsapódása, mely sárgás, barnás elszíneződést, csapadékot eredményez. Leggyakrabban az ivóvíz természetes (geológiai) eredetű vagy a vízkezelés során az ivóvízbe jutatott vas-sók (koagulálószer) oxidációja során kerülhet sor a vasrészecskék kicsapódására, ezen túl az elosztóhálózat vezetékeinek korróziója is hozzájárulhat a vasrészecskék megjelenéséhez. A vízvezetékhálózat meghibásodásakor- pl. csőtörést, vagy más vízhálózatban történő munkálatot követően-, a nyomásváltozás hatására kiülepedett részecskék jelenhetnek meg az ivóvízben.

Mitől lehet fekete elszíneződés az ivóvízben? Ennek leggyakoribb oka az ivóvízben természetes módon előforduló mangántartalom, mely gyakran vastartalommal együtt jelenik meg. A mangán a földkéreg fontos alkotója. Különösen anaerob vagy kis oxigéntartamú viszonyok teszik lehetővé a határértéket meghaladó mennyiségű oldott állapotú mangánvegyület jelenlétét a nyersvízben (talajvíz, rétegvíz). Az ivóvízben előforduló oldott állapotú mangántartalom (Mn2+) különböző oxidálószerek, mint például oxigén jelenlétében a vízhálózatban kicsapódhat (Mn4+), fekete bevonatot képezve annak falán. Túl nagy mennyiségben (0,1 mg/L felett) elsősorban esztétikai (szín- és íz-) problémákat és/vagy technológiai problémát okozhat. A vízelosztó hálózatban kicsapódó vas- és mangánvegyületek az ún. másodlagos vízminőség-romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé.

Mitől lehet fémes íze és szaga a csapvíznek, ártalmas-e ez? Az ivóvíz fémtartalma többféleképpen „alakulhat ki”: 1. Lehet természetes, geológiai eredetű (pl. vas, mangán, arzén): mely az ivóvíz előállítására használt ún. nyersvíz kőzetekből történő fémkioldását jelenti. 2. Antropogén, emberi eredetű szennyezés, a szerkezeti anyagokból, vezetékekből (pl. réz, ólom). A házi, belső vízellátó rendszer nem megfelelő szerkezeti anyaga, karbantartási hibája hozzájárulhat a fémkoncentráció kialakulásához. Az esetek többségében az ivóvízvezetékekből történő fémkioldódásra többnyire hosszabb használati szünet után kerülhet sor (pl. ha 2-3 napot követően). Ebben az esetben az épületen belüli vezetékekben pang a víz, mely így lehetővé teszi a nagyobb fémkoncentráció kialakulását.

Mitől lehet dohos, földes szaga a csapvíznek? Az ivóvíz dohos, földes szagát leggyakrabban egészségre nem káros mikroorganizmusok, az esetek többségében aktinobaktériumok vagy – felszíni víztisztító művek esetében – algák megjelenése okozza. Mikroorganizmusok természetes módon előfordulnak az ivóvízben, azonban számuk jellemzően a nyári, meleg hónapokban, az épületek belső vezetékszakaszaiban megemelkedhet, különösen hosszabb vízhasználati szünetek alkalmával (pl. nyaralás). A kialakuló nyálkás képlet többnyire az ivóvíz néhány perces folyatásával megszűntethető, ellenkező esetben fertőtlenítőszer alkalmazása jelenthet megoldást. Általánosságban elmondható, hogy a földes szagú víznek egészségre nincs káros hatása, azonban esztétikai problémát okoz.

Mi okozza a csapból kifolyó víz fehér színét, illetve ha fehér részecskék jelennek meg benne?

A csapból kifolyó víz fehér színét legtöbb esetben a kieresztés során bekeveredő levegő vagy nagy ásványi anyag tartalom okozhatja. A fehér szín megjelenése nem függ össze sem klór, sem egyéb vegyszer adagolásával. Az ivóvízben jelenlevő levegő néhány perc alatt kiszellőzik a vízből és a víz átlátszóvá válik. Az ivóvíz fehéres színéért a nagy természetes ásványi anyag tartalom, vízkeménység is felelős lehet. A megjelenő rendkívül kis részecskék vízkőkiválás eredményeképpen lehetnek jelen az ivóvízben, melyeknek semmilyen káros egészségügyi hatása nincs.

Forrás: https://www.antsz.hu/data/cms42272/vizes_GYIK_egyeztetett.pdf

Írja meg véleményét