Kutatások szerint az ásványokban dús víz lerakódásokat okozhat

Az ásványokban dús víz lerakódásokat okozhat kutatások szerint

(Részlet: Dr. med. Antonius M. Schmid: A víz és vízminőség jelentősége az emberi organizmus számára írásából)

Az elmúlt évek növekvő ásványvízfogyasztása egyenesen arányos az olyan érrendszeri megbetegedések számának növekedésével, amelyek vérkeringési zavarokkal járnak, úgy mint szívinfarktus, vagy agyvérzés.

A túl sok élelmiszer és a túl sok ásványi anyag eltorlaszolja testünk közlekedési útvonalait. Mindenki számára belátható: az az elvárás, hogy az ivóvizünk ne tartalmazzon se nehézfémeket, se peszticideket, se baktériumokat, se vírusokat, se klórt, se nitrátot vagy más kémiai anyagot, de az az igény, hogy mindezen túlmenően ivóvizünk kevés ásványi anyagot, azaz kevés sót tartalmazzon, az sok embernél – még sok orvosnál is – félelmet vált ki. Holott a vízben lévő ásványi anyagok majdnem kizárólag szervetlen formában találhatók meg, és ezért nem tudnak bekerülni szervezetünk ásványianyag-háztartásába.

ÁsványMeghökkentő, hogy sok esetben még orvosi körök sem tesznek különbséget szerves és szervetlen állapotú ásványi anyagok között. Holott biológiai szempontból meglehetősen jelentős különbség van az ásványi anyagok ezen két formája között. A szervetlen ásványi anyagok szervezetünk számára gyakorlatilag használhatatlanok, sőt megterhelők is. Ugyanis a szervetlen ásványi anyagok – pl. koleszterinkristályokon – raktározódnak, és a vérünkben, a vérerekben csomószerű megkeményedéseket, un. Arteriosklerotikus lerakódásokat okoznak.

A túlzott méretű elásványosodás következménye a vérünk pH-értékének megemelkedése, és RHO-értékének lesüllyedése, tehát az ellenállás csökkenése. Ez szervezetünkben olyan állapot, amelyben könnyen keletkezhetnek rákos vagy más veszélyes érúti megbetegedések. Éppen a szervezetünk túlzott mértékű elásványosítása az öregedési folyamat egyik fő oka. A túlzott mértékű elásványosítás vesénk működési zavarához vezet, hasonlóan a vízcsövek vízkövesedéséhez túlzott mennyiségű kalcium esetén.”

Prof. L.C. Vincent [1] a Párizsi Egyetem Antropológiai Intézetének vezetője 13 évig tartó kutatásaival bebizonyította, hogy a kísérleti állatok egészségügyi állapota jóval kedvezőbb, és élettartamuk sokkal hosszabb, ha azok magas ellenállású és ásványi anyagban szegény vizet fogyasztanak. Ha azonban a kísérleti állatok csapvizet vagy ásványi anyagokban gazdag vizet kapnak, akkor nagyon gyakran megbetegednek és korábban pusztulnak el.

Ezzel párhuzamosan megállapította azt is, hogy azokban a városokban alacsonyabb az elhalálozási ráta, amelyeknek jobb és lágyabb a vízminősége. Pl. míg Grenoble város – ahol nagyon jó az ivóvíz minősége – halálozási száma csupán 850/100.000 fő, addig a Cote d’Azur néhány városában, ahol igen magas a víz vízkőtartalma, akár 1340/100.000 fő is lehet ugyanez az arány.

A halálozási rátán túl a rákos megbetegedések gyakoriságát is vizsgálta Vincent professzor, és hasonló összefüggéseket állapított meg a rossz vízminőség és a rákos megbetegedések gyakorisága között. Hasonló kutatásokat végeztek az osztrák Steiermark tartományban is.

Az ásványokban dús víz e szerint a kutatás szerint tehát lerakódásokat okozhat!

[1] A lakosság egészségügyi állapota és az ivóvíz ásványianyag tartalma közötti összefüggést a vízkutató Prof. Vincent 1950 és 1970 között vizsgálta. Kutatásaira számos későbbi orvos és bioelektronikus támaszkodik.

Amennyiben kérdés merülne fel Önben, kérje kollégáink segítségét elérhetőségeink egykén!

Írja meg véleményét