Hogyan segíthetjük szervezetünk anyagcseréjét?

Wasserwesen Mensch“ in „Trinkwasser“ von Dr. med. Alois Riedler, ISBN 3-85068-552-7., Hrsg. F Heininger

“Az élelmiszerekkel, italokkal bevitt túlzott mennyiségű szervetlen sók és fémek különösen leterhelik vesénket, és hosszútávon el is dugíthatják a veseereinket. Ennek következtében csökken vesénk kiválasztó ereje, és szervezetünk „túlásványosodik”. Ezzel párhuzamosan megnövekszik vérünk pH-értéke, valamint csökken az Rho – azaz az ellenállási – értéke. Ilyen állapotban szervezetünkben könnyen felléphetnek az érrendszeri megbetegedések, és a rák, az öregedés folyamata is felgyorsulhat.

Szervezetünk vízháztartásának 60%-a a sejtjeinkben, 30%-a a sejtközi állományban, 10%-a pedig a vérerekben található. Vesénk mellett a nyirokcsomóinknak is kiemelkedő szerepük van az anyagcserében, mert a nyirokrendszerünk is fontos szűrőberendezés.

A szervezetünkben lévő kb. 13 milliárd sejt úgymond “vízbe ágyazva” dolgozik. A tulajdonképpeni anyagcsere a sejtekben zajlik le, amelynek során sejtjeink megváltoztatják, leépítik vagy újra összeállítják a sejtekbe került anyagokat. A sejtek, a nyirokszövet és a vérerek között létezik egy vízben gazdag – a kutatók által igen elhanyagolt – úgynevezett sejtközi állomány. A sejtközi állományt kötőszövet tölti ki, amelyben ideg- és kötőszöveti rostok finom szövevényét találjuk. A rostok rácsszerkezetet képeznek, és ezen a szitaszerű, cukrokból és fehérjékből álló rácsszerkezeten kell átküzdenie magát minden olyan anyagnak, ami vérereinkből a sejtjeinkbe szeretne behatolni. A sejtjeinkbe be nem engedett anyagok ebben a sejtközi állományban rakódnak le illetve tárolódnak. A sejtközi állományunk tehát nagyon hasonló funkciót tölt be, mint a vesénk. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a sejtközi állományunk szervezetünk szemétládája. Nemcsak az anyagcsere végtermékeit tároljuk itt, hanem mindazokat a nehézfémeket vagy peszticideket is, amelyek az általunk elfogyasztott vízből kerültek szervezetünkbe. A lerakódások és elzsírosodás hatására a kötőszöveti járatok egyre szűkebbek lesznek, ami megnehezíti és lelassítja a vérben hordozott anyagok sejtjeinkbe történő bejutását. A beszűküléssel párhuzamosan megnő a vérnyomásunk, és egyre kevesebb életfontosságú anyag tud a sejtjeinkbe bejutni. Ez a következmény rendkívül hátrányos a szervezetünkre nézve.

Jó minőségű ivóvízfogyasztással lassíthatjuk és megelőzhetjük ezeket a káros folyamatokat. A tiszta víz kiváló oldó hatása miatt ugyanis képes megtisztítani kötőszöveteinket, és ki tudja oldani belőlük a lerakódott káros elemeket. Ez csak akkor igaz, ha a víz oldóhatását, felvevőképességét nem korlátozzák a benne lévő anyagok. Ezen a ponton tehát újra kapcsolódunk az ivóvíz minőségéhez.”

Írja meg véleményét