Ásványvizek összehasonlítása, avagy miben különböznek egymástól?

Ásványvizek összehasonlítása, avagy miben különböznek egymástól?

 

Sok szempontból meg lehet vizsgálni az ásványvizeket: összetétel, emberi szervezetre gyakorolt hatás, előállítási mód, költséghatékonyság. Mai cikkünkben az ásványvizek összehasonlítása lesz a téma, ahol hasznos tényeket felvázolva levonjuk a végkövetkeztetést: Milyen a jó ásványvíz?

 

Miért fontos a vizek ásványianyag tartalma az emberi szervezet számára?

 

Szervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a víz, épp ezért fontos, hogy napi szinten igyunk minimum 2-2,5 liter folyadékot. A tiszta, természetes eredetű ásványvíz a biológiai vízigényünk kielégítésére kiválóan alkalmas. A védett vízadó rétegből származó vizek ásványi és nyomelemtartalma ismert és közel állandó, így az egészségmegőrzésben is nagy szerepe van a természetes ásványvíznek.

 

Pont azért, mert nagy mélységből jön, és vigyázni kell, hogy ne szennyezzük be, a természetes ásványvíz termelése szigorú szabályok közt zajlik. A kitermelési engedélyt mindig hatóságilag elismert szervezetektől lehet megkapni (Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság), hogy megfelelő mikrobiológiai tisztaságú és kémiai összetételét tekintve is emberi fogyasztásra alkalmas, nagy mennyiségben forgalmazható. Ez az ellenőrzés a kitermelés alatt is folyamatos.

 

Számos, az embernek szükséges anyagot és nyomelemet tartalmaz: kalcium, magnézium, kálium, nátrium, de előfordulhat benne még vas, jód, cink, foszfát-ionos formában, stb. A szervezet számára ezek az anyagok beépíthető formában vannak jelen, amit a szervezet nem hasznosít, azt pedig kiüríti (izzadság, vizelet).

 

Vannak kimondottan gyógyászati célra gyártott ásványvizek, ezeknél valamelyik ásványi anyag vagy nyomelem kifejezetten nagy arányban van jelen a palackozott ásványvízben.

 

Az ásványvizek összehasonlítása az ásványianyag tartalmuk alapján

 

  • Nagyon kicsi ásványi anyag tartalmú (ásv. anyag tartalma kevesebb, mint 50 mg);
  • Kis ásványi anyag tartalmú (kevesebb mint 500 mg/l);
  • Ásványi sókban gazdag ásványvíz (ásványi anyag tartalma több, mint 1500 mg/l
  • Szulfátos ásványvíz;
  • Hidrogénkarbonátos ásványvíz;
  • Kloridos ásványvíz;
  • Kalciumos ásványvíz;
  • Vas tartalmú ásványvíz;
  • Fluoridos ásványvíz;
  • Kis nátriumtartalmú ásványvíz;
  • Nátriumos ásványvíz;
  • Szabad-széndioxid tartalmú ásványvíz;

 

Természetesen attól függően, milyen ásványianyag-tartalmú az ásványvíz, annak megfelelően lehet különféle célokra felhasználni. A nátrium-szegény diétát folytató emberek (érszűkület, szívbetegség, stb) a kis nátriumtartalmú ásványvizeket isszák. A szulfátos vizek, vagyis a keserűsós vizeket elsősorban emésztőszervi panaszokra ajánlják. Járjunk utána, hogy adott egészségügyi problémára javasolnak-e valamit a szakemberek.

 

Van-e mód arra, hogy palackozott ásványvíz helyett, otthon állítsunk elő egészséges, ásványi anyagokat tartalmazó ásványvizet?

 

Igen. Ha foglalkozunk a hosszú távú környezetvédelemmel, akkor nem szeretjük megvásárolni a palackozott ásványvizeket. A víznek nem az a szerepe hogy ásványi anyaggal töltse fel a szervezetet, hanem hogy hidratálja azt. Ezért igazán fontosnak tartjuk, hogy tiszta ivóvizet vegyünk magunkhoz, épp ezért ajánljuk a víztisztító berendezések használatát. A beépíthető víztisztító rendszer abban segít, hogy megtisztítsa a csapvizet a felesleges káros anyagoktól, amelyek csak lerakódnának szervezetünkben.

RO 102-A

Ugyan nem természetes úton nyerünk ásványvizet, de minőségét tekintve elégedettek lehetünk vele, ha az egészségünk támogatása és a környezettudatos hozzáállás a cél. Sőt, terápiás célra kúraszerűen a megtisztított víz mellett ihatunk lúgos vizet, így a szervezetünk sav- bázis egyensúlyát kicsit eltolhatjuk lúgos irányba.

Írja meg véleményét